Az amerikai tőzsdefelügyelet elkezdett élénken érdeklődni az amerikai bankok kockázatkezelése iránt, ezen belül is főként azok a folyamatok kaptak nagyobb figyelmet, amelyek a biankó vállalatokhoz (SPAC) kapcsolódó tevékenységeket ölelik fel – számol be a hírről a Reuters.
Talán a hullámvasút a legjobb szó arra, amit ezen a héten tőzsdéken láttunk, ami részben annak tudható be, hogy a befektetőket aggasztotta az energiaárak emelkedése és az amerikai adósságplafon kérdése. A mai napra mindkét utóbbi faktor hatása valamelyest enyhülni látszik, hiszen egyrészt az európai gázárak jelentősen csökkentek azt követően, hogy Putyin megnyugtatta a piacot azzal a kijelentésével, hogy Oroszországnak az árak stabilizálása érdekében több gázt kellene szállítania Európába. A másik kardinális kérdésben szintén történt előrelépés, hiszen Mitch McConnell, az amerikai szenátus vezető republikánusa kijelentette, hogy pártja támogatná a szövetségi adósságplafon decemberig történő kitolását, amivel enyhültek a befektetők azon aggodalmai, hogy az USA hitelcsődöt jelenthet. Összességében tehát a hét második felére javult a hangulat a tőzsdéken, a vezető európai részvényindexek is jól teljesítettek a csütörtöki kereskedésben, a BUX ráadásul új törtétnelmi csúcson is zárt, és a tengerentúlon is emelkednek a tőzsdék.
Az elmúlt 5-6 hétben hatszázalékos eséssel az idei év legnagyobb korrekciója zajlott le az S&P 500 indexben. A nagy kérdés most az, hogy ez valóban csak egy korrekció-e, vagy maga a trendforduló. A mai írásban öt, a mostanihoz hasonló induló sémájú múltbeli esetet vizsgálunk meg.
Joe Biden elnök nagyon gyakran idézi a Moody's kutatásait, amikor az amerikai gazdasággal kapcsolatban próbál érvelni. A Moody's által készített legfrissebb tanulmányt akár használhatná arra is, hogy afelé lökje politikus kollégáit, hogy minél előbb kössék meg az az adósságplafonról szóló megállapodást. Legfrissebb elemzésében a Moody's egy olyan forgatókönyvet vetített előre, amely szerint akár 33 százalékot is zuhanhat a részvénypiac, amennyiben nem sikerül rendezni az adósságplafon kitolásáról szóló vitát.
Savita Subramanian, a Bank of America amerikai részvény- és kvantitatív stratégiájának vezetője szerdán elárulta a legjobb stratégiáját a pénzügyi piacokon való eligazodáshoz, miközben az amerikai gazdaság igyekszik tartósan kilábalni a Covid-19 okozta válságból.
Az idén eddig legtöbb pénzt hozó 10 tőzsdén kereskedett termékből nyolc európai alap, az amerikai befektetők pedig csak a partvonalról nézik mindezt – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Az ázsiai tőzsdéken ma jó hangulat uralkodott, a tőzsdék azt követően pattantak vissza, hogy az elmúlt napokban - részben a szabályozói kockázatok miatt - lejjebb került a vezető részvényindexek értéke. Ami az európai tőzsdéket illeti, a héten a fő fókusz az EKB-n volt, amely tegnap nem a klasszikus értelemben vett taperinget, hanem sokkal inkább az eszközvásárlási programjának kiigazítását jelentette be, amelyet kedvezően fogadtak a befektetők, így pozitív hangulatban indult a pénteki kereskedés, viszont a kereskedési idő végére elkezdett romlani a hangulat. A tengerentúli tőzsdéken úgyszintén pozitív felütéssel indult a nap, viszont nem sokkal a nyitás után lefordultak a vezető részvényindexek, és nem is tudtak javítani.
A 2021-es esztendő sok más mellett a mémrészvények éveként fog bevonulni a tőzsdei történelembe. Az AMC például képes volt idén júniusban minden más részvénynél nagyobb havi dollárösszegű forgalmat produkálni. A mémrészvények pörgésének egy piaci szegmens biztosan örül. Ez pedig nem más, mint a payment for order flow (PFOF) szereplői.
Emelkedéssel zártak az ázsiai tőzsdék hétfőn, és Európában is alapvetően jó volt a hangulat a tőzsdéken, a BUX is emelkedéssel zárt. A magyar tőzsdén a Megakrán is nagyot ralizott a hétfői kereskedésben. Ami a tengerentúli tőzsdéket illeti, a vezető indexek közül az S&P 500 és a Nasdaq is új csúcsra került hétfőn, miután Jerome Powell amerikai jegybankelnök múlt pénteken a vártnál lazább hangnemet ütött meg a Fed monetáris politikáját illető kérdésekben. A jó hangulat egészen a zárásig kitartott, de az utolsó órában már nem volt további emelkedés, a Dow mínuszba fordult.
Az ázsiai tőzsdéken vegyes mozgásokat láttunk pénteken, és Európában is inkább az óvatosság volt jellemző, csak mérsékelt elmozdulásokat mutattak a vezető indexek, végül azonban javult a hangulat a kereskedési idő végére. A mai nap kiemelt eseménye Jerome Powell beszéde a Jackson Hole-i konferencián. A beszédet megelőzően óvatos optimizmus látszott a tengerentúli tőzsdéken, majd miután Powell gyakorlatilag semmit nem mondott a taperingről - amelytől a piac leginkább tartott-, az emelkedés begyorsult.
Az ázsiai tőzsdéken jó hangulatban telt a keddi kereskedési nap, és az európai tőzsdék is javarészt emelkedtek ma. Itthon a piac figyelme az MNB-re szegeződött, amely a várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal 1,5 százalékra emelte az alapkamatot, azonban a jegybank azt is bejelentette, hogy elkezdi visszavágni az állampapír-vásárlási programját. A tengerentúli tőzsdék ma felfelé kapaszkodnak, az emelkedést támogatja, hogy az FDA tegnap megadta a teljes forgalomba hozatali engedélyt a Pfizer/BioNTech vakcinájának. A vezető amerikai tőzsdeindexek kisebb pluszban fejezték be a napot.
Stabilan tegnapi záróértékük felett mozognak az amerikai részvényindexek a csütörtöki kereskedés felénél. Elsősorban a kedvező munkaerőpiaci adatokkal magyarázzák a mostani emelkedést, de a pénteki tengerentúli makroadatokat is nagyon várják a befektetők.
Az Apple-ből, a Google-ből, a Microsoftból, az Amazonból és a Facebookból álló ötösfogat piaci kapitalizációja jelenleg az amerikai GDP 44 százalékával egyenértékű. Nem egészen öt éve az akkori öt legértékesebb amerikai vállalat tőkeértéke még csak az akkori GDP 13 százalékára rúgott. Kiemelt fontosságú napok előtt állunk, ugyanis az öt technológiai óriás 49 órán belül jelent. Néhány érdekesebb számot hoztunk most ez elé a piaci eseménysor elé.
Újabb pert akasztottak a Deutsche Bank nyakába: ezúttal azzal vádolják a német pénzintézetet, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyott egy floridai piramisjátékot, amely jelentős anyagi veszteséget okozott a befektetőinek – írja a Bloomberg.
Nagy mínuszok voltak ma az európai tőzsdéken és az erősen negatív hangulat átterjedt Amerikára is, amelynek legfőbb oka a koronavírus-járvány erősödésével várhatóan járó újabb korlátozások réme. Ez az eddig egyébként is jól teljesítő részvénypiacokon biztonsági eladásokat is generál, másrészt az olajpiacot is magával rántotta. utóbbiban szerepe van a hétvégi OPEC-megállapodásnak is, ami a kínálati oldalt támasztotta meg. A vezető olajfajták 6-7%-os szakadást mutattak, a menedékkeresés jegyében pedig az amerikai 10 éves kötvényhozam öthavi mélypontra, 1,2% alá bukott. A bitcoin már hetek óta gyengélkedik és a negatív részvénypiaci hangulat alól a jelek szerint nem tudja kivonni magát, így a kritikus 30 ezer dolláros szint közelébe bukott, a még nagyobb esés lehetősége pedig az altcoinok piacát még tovább húzta a mélybe.
Az elmúlt hat és fél hónap bizonyos szempontból az utóbbi hatvan év egyik legerősebb tőzsdei időszakának mondható. Ha azt vizsgáljuk, hogy hányszor nézett be az S&P 500 index az 50 napos mozgóátlag alá, utoljára 1995-ben láttunk ilyen erős első félévet.
Ha valaki nem akar mindent feltenni egy kártyára, akkor érdemes megismerkednie a különféle diverzifikációs technikákkal. Ebben a cikkben most annak a kérdésnek járunk utána, hogy pontosan milyen buktatókra számíthatunk, ha a modern portfólióelmélet szerint próbáljuk meg kezelni a ránk leselkedő piaci kockázatokat. Ezen belül pedig megvizsgáljuk, hogy hány különböző részvényt kell tartani, ha az egyedi vállalati sztorikból eredő kockázattól meg akarunk szabadulni. A válasz sajnos nem lesz túl megnyugtató a kisbefektetők számára.
Az ázsiai börzék ma többnyire jól szerepeltek, a magyar tőzsde a kedvezőtlen nyitás után kimondottan jól teljesít, itthon a legfontosabb hír jelenleg Mészáros Lőrinc megszólalása, a leggazdagabb magyar szerint a piacnak 350 forintra kellene árazni az Opus papírjait - a megszólalás hatására meredeken emelkedni kezdett az Opus árfolyama. A délutáni órákban egyre jobb volt a hangulat Európa vezető börzéin, az általános jókedv többek között azzal magyarázható, hogy a viszonylag magas infláció ellenére nem emelt kamatot tegnap az EKB, és egyelőre az amerikai jegybank sem emelt kamatot az emelkedő inflációra reagálva. Szektorszinten az olajár emelkedésének köszönhetően jól telesítettek az olajcégek, de a légitársaságok papírjainak piacán is a vevők domináltak. A vezető amerikai részvényindexek továbbra is csúcsközelben állnak.
Ázsiában ma mérsékelten emelkedtek a tőzsdék, viszont az európai piacokon nem alakult ki határozott irány a csütörtöki kereskedésben, a befektetők az EKB kamatdöntésére és Christine Lagarde sajtótájékoztatójára figyeltek, a jegybank végül nem változtatott az irányadó kamaton. Az amerikai tőzsdéken ezzel szemben kifejezetten jó hangulat uralkodott, az S&P 500 új csúcsra került a vártnál gyengébb inflációs adat után.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.